Mi is az a pánikbetegség?
A pánikbetegség egy olyan szorongásos rendellenesség, amelyet visszatérő és váratlan pánikrohamok jellemeznek. Egy pánikroham során az ember hirtelen intenzív félelmet vagy kényelmetlenséget érez, amely néhány percen belül a csúcspontjára ér. A rohamok gyakran fizikai tünetekkel járnak, mint például szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj és mellkasi fájdalom.
Tünetek
A pánikrohamok tünetei változóak lehetnek, de a leggyakoribbak közé tartoznak:
Szapora vagy erős szívverés Izzadás
Remegés vagy reszketés
Légszomj vagy légzésnehézség
Fulladásérzés
Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
Hányinger vagy hasi diszkomfort
Szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés
Hidegrázás vagy hőhullámok
Zsibbadás vagy bizsergés Derealizáció (a valóságtól való eltávolodás érzése) vagy deperszonalizáció (önmagunktól való eltávolodás érzése)
Félelem a kontroll elvesztésétől vagy megőrüléstől
Halálfélelem
Fotó: Facilitate
Okok
A pánikbetegség pontos oka nem ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához:
Genetika: A családban előforduló szorongásos rendellenességek növelhetik a pánikbetegség kialakulásának kockázatát.
Biológiai tényezők: Az agyi kémiai egyensúlyhiányok, különösen a neurotranszmitterek, mint például a szerotonin és a noradrenalin, szerepet játszhatnak.
Stressz: Hosszan tartó stressz vagy traumatikus események kiválthatják a pánikrohamokat.
Szociális és környezeti tényezők: Az életmód, a családi és munkahelyi stressz, valamint az életváltozások mind befolyásolhatják a pánikbetegség kialakulását.
Fotó: Vecteezy
Kezelési Lehetőségek
A pánikbetegség kezelése többféle módszerrel történhet, amelyek gyakran kombinációban a leghatékonyabbak:
Pszichoterápia: A kognitív viselkedésterápia (CBT) az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében. Segít azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolatokat és viselkedési mintákat, amelyek a pánikrohamokat okozzák.
Gyógyszeres kezelés: Az antidepresszánsok, különösen a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k), és a benzodiazepinek (rövid távú használatra) segíthetnek csökkenteni a pánikrohamok gyakoriságát és intenzitását.
Életmódbeli változtatások: A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a megfelelő alvás és a stresszkezelési technikák, mint például a meditáció és a jóga, mind hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez.
Támogató csoportok: A hasonló problémákkal küzdő emberekkel való kapcsolattartás segíthet abban, hogy ne érezzük egyedül magunkat, és megoszthassuk tapasztalatainkat és megküzdési stratégiáinkat.
Hogyan segíthetünk valakinek, aki pánikrohamot él át?
Maradjunk nyugodtak: Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, mivel ez segíthet megnyugtatni a pánikrohamot átélő személyt.
Biztosítsuk őt arról, hogy biztonságban van: Mondd el neki, hogy a pánikroham hamarosan elmúlik, és hogy mellette vagy.
Segítsünk neki szabályozni a légzését: Bátorítsuk mély, lassú lélegzetvételre, hogy csökkentsük a hiperventillációt.
Kerüljük a minimálizáló megjegyzéseket: Ne mondjuk neki, hogy “csak nyugodjon meg” vagy hogy “nincs semmi baj”, mert ez nem segít és akár ronthat is a helyzeten.
Maradjunk vele, amíg a roham el nem múlik: Tartsunk vele, és támogassuk őt, amíg újra jobban nem érzi magát.
A pánikbetegség egy komoly, de kezelhető állapot. A megfelelő kezeléssel és támogatással a pánikbetegségben szenvedők jelentősen javíthatják életminőségüket. Ha pánikrohamokat tapasztalsz, vagy valakit ismersz, aki küzd ezzel a problémával, ne habozz segítséget kérni szakembertől. Az élet túl rövid ahhoz, hogy a félelem és a szorongás uralja mindennapjainkat.
