Április végén kaptam a hírt, hogy a honvédség páncéltörő képesség hatásbemutatót fog tartani a Hajmáskéri lőtéren. Személyesen nem tudtam elmenni de sebaj, majd megnézem az összefoglalót.
Már akkor gyanússá vált a dolog, amikor a prominens weblapokon egy kurta inkább csak nyilatkozat szintű anyagot lehetett fellelni róla. Azután csak sikerült találnom egy több mint húsz perces videó összefoglalót az eseményről. Ez persze egy néző által mondhatni félprofesszionális anyag volt. Húsz percet néztem a felvételt, és azzal az érzéssel álltam fel a monitor elől, mint amikor egy régóta beharangozott várva várt filmről kiderül, hogy egy ZS kategóriás alkotás.
Hogy értse a kedves olvasó, ez egy katonai attaséknak, NATO tagoknak készült bemutató, ahol a magyar honvédség tanúbizonyságot ad arról, hogy mennyire felkészült egy páncélos támadás elhárítására. Ezt minden esetben heteken néha hónapokon keresztük gyakorolja a megbízott állomány, a körülményeket pedig úgy alakítják, hogy az a lehető leg tökéletesebb legyen. A lövész pontosan tudja, hogy a cél amire lőnie kell hol van. A célok állnak, és a célzásra fordított időt is bőven szabják. Ugyanis egy ilyen „gyakorlat” esetén nem illik mellé lőni.
De nézzük sorjában:
A bemutató elején elmondás szerint volt egy kis műszaki akadály a PzH 2000-es önjáró tarackokkal, és ezért ezek kimaradtak a közvetlen irányzású lövészetből. Valójában ezt nem is igen hiányoltam, mert ezek a fegyverek nem páncélelhárításra lettek tervezve, hanem a gyalogság tűztámogatására. Persze van hozzá páncéltörő lövedék, de ha egy harckocsival tűzharcba keveredik, akkor már rég rossz. Ezt elmondásból tudom, a videón nem szerepel.
Az elején elreptettek egy Skylark 3 típusú felderítő drónt ami a maga korában egy potens eszköz volt. Nem azt mondom, hogy nem lehet használni, de ma már ennél jóval nagyobb tudású, és főleg több funkcióval rendelkező eszközök vannak. Az Auszrál és Kanadai hadseregben már kivonták őket a szolgálatból, illetve a Szíriai hadseregnek, illetve a HAMAS-nak már sikerült átvenni felettük az irányítást több lakalommal.
És itt kezdődik a fegyveres bemutató:
Elsőként egy D20 tarackágyú kezdte meg a tüzelést, hozzávetőleg 5 Km távolságra lévő célok ellen. Ekkor már kezdett gyanús lenni a dolog, mert ezek az 1950-es években gyártott Szovjet fegyverek nem éppen a páncélelhárító képességükről híresek, sőt ki lehet mondani, hogy egy erősen páncélozott célt, nem tud hatékonyan megsemmisíteni. Talán még ennél is nagyobb probléma, hogy a találatok közül talán ha egy volt olyan közel a célhoz, ami effektív kárt okozott volna. Itt kell még megjegyeznem, hogy a fegyver a hatásos lőtáv harmadára tüzelt. Bár a videóban ez nem látszik egy hozzám jutott kép alapján a kérdéses tarack meglehetősen viseltes állapotú, továbbá egy kézen meg lehet számolni a működőképes példányokat a honvédségnél. Összefoglalva ez a fegyver annyira illett ide, mint a tokaszalonna a cukrászdába. És sajnos ez csak a kezdet volt!
A következőben egy Mi-24 (még keletnémet országból kapott) végzett rácsapást a célpontra. A videón a találatok nem látszanak, de az, hogy géppuskával lő az igen. Lehet, hogy az első rácsapást a gépágyúval végezte, de a felvételről ez nem látható, illetve a becsapódások sem. A rögzített gépágyúval egy lottó ötös szerencse kell, hogy a páncélos valami gyenge ponton meg tudja sebezni, de a géppuskával még jégkárt sem nagyon lehet okozni egy harckocsinak. Hogy ne lehessen elfogultsággal vádolni, kiemelem, hogy a helikopter pilótája mintaszerűen végezte a rácsapást. Persze lehetett volna nem irányított rakétákkal, vagy irányított páncéltörő rakétával is tüzelni, de ez nem történt meg. Tehát ez sem páncéltörő képesség.
Majd jött a legújabb H-146 a szpíker szerint támadó, a valóságban egy felfegyverezhető szállító helikopter. A modulárisan rászerelt géppuska bőszen kerepelt, de sérülést ezzel szintén nem lehet (festékhibán kívül) a harckocsin elérni. És még mindig nem láttunk a bemutató címével jelzett képességet.
És végre elindult a Varsói Szerződés réme a T-72-es. Tudni kell, hogy haderőnk az ősrégi A modellel rendelkezik, amit jobbhíján vettünk át Fehéroroszországtól, és ebből adtunk 77 darabot Iraknak, ami azután az Iszlám Államhoz került. De nézzük a lövészetet. A leadott öt lövésből csak az utolsó három hatását lehetett látni. Ebből kettő nyilvánvalóan mellé ment, de szerintem a harmadik is. Négy fegyverrendszer és még mindig nincs eredmény.
Na de most a Leopárd A4. A videón a leadott öt lövésből egy találatot lehet valószínűsíteni, bár a parancsnok egy nyilatkozatban azt mondja, hogy három talált. El kell ismernem, hogy megtört a jég az ötödik próbálkozásra, bár a képekből nem tudtam azonosítani a becsapódás helyét. Azt viszont furcsának tartom, hogy ha már egy NATO bemutató, akkor nem a legmodernebb A7HUN típussal tartottuk meg. De menjünk tovább.
Némi átkötés után kigördült egy szintén ősöreg BTR80 páncélozott szállító jármű. Nos ez alkalmatlan a feladatra, de a képsorok magukért beszélnek. Volt lövés, ami több mint száz méterrel ment mellé, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy harckocsit ez sem képes kilőni. Ez nem fogadható el mint páncéltörő fegyver.
A következő a Lynx (hiúz) harcjármű bemutatója volt. esetünkben szintén nem értelmezhető, hogy egy gépágyúval próbálnak harckocsit kilőni. Az érdekessége talán az volt, hogy bármennyire is figyeltem a felvételt nem tudtam kivenni, hogy hova lőtt. Becsapódásnak nyomát sem lehetett látni. Hozzá tartozik a témához, hogy egy ilyen bemutatón, álltalában nyomjelző lövedéket szoktak alkalmazni, éppen azért, hogy a néző lássa, hogy a fegyver mit vett célba, és a hatásával is tisztába legyen. Ez egyetlen a programban szereplő fegyver aminél alkalmazták.
Majd a PZH2000 önjáró tarackok lőttek a távolabbi célokra, valami irgalmatlan nagy szórással. A videóban az első lövés után egy vágás látható, amit a célhelyesbítés időtartamának tudok be. De a korrekció utáni első lövés is hatástalan volt. Esetünkben viszont, mivel dedikáltan támogató, és nem páncéltörő fegyverről van szó ezért mindegy is.
A következő demonstrátor, egy 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta bemutatója volt. A típus pikantériálya, hogy ezt a típust egyszer már, 2005 környékén kivonták, mivel a hozzá tartozó rakéta kizárólag orosz importból szerezhető be, de ők sem gyártják, mert van ennél jóval modernebb rendszerük. Viszont azt el kell ismernem, hogy vélelmezhetően a kedves olvasónál idősebb fegyver találatai ültek. Számomra ez volt az első olyan pont ahol az „elhárítás” szó értelmet nyert. Tény, hogy a fegyver a lőtávolságának alsó szélén üzemelt, és az is, hogy soha nem fogunk tudni rakétát vásárolni hozzá, de a bemutatón szép találatokat ért el.
A 120mm aknavető bemutatóról nem szeretnék írni, maradjunk annyiban, hogy azért használtuk mert van. Páncélelhárításra alkalmatlan.
Utolsóként egy frissen beszerzett fegyver a Karl Gustav gránátvető került alkalmazásra. A lövéseket itt is a lehető legközelebbről adták le, és a videó tanulsága szerin még így is mellé ment egy, illetve egy másik talán a lánctalpat találta el. A fegyver beszerzése megosztotta a hadsereget, miután kiderült, hogy a kezelőjére veszélyt jelent. Légnyomást és égési sérüléseket okozhat, éppen ezért a gyártó 6 lövés/nap maximális használatot engedélyez a lőgyakorlatokon.
És ezzel véget ért a lényegi bemutató, ideje összegeznünk a látottakat. A bemutatott 12 fegyverrendszerből, 7 alkalmatlan páncélelhárításra, 5 nem, vagy csak elenyésző százalékban találta el a célt.
A négy valóban páncéltörő fegyver közül az egyiknél T-72 nem lehetett találatot érzékelni, a Leopard A4 esetében a találat arányra csak tippelni lehet, , a másik (9M113 Konkursz) egy 60 éves rendszer, amihez már csak korlátozottan lehet lőszert beszerezni, és azt is csak Orosz hozzájárulással, ami lássuk be nem működik. A harmadik fegyver pedig igazából csak beépített területen használható eredményesen. Persze senki sem fog megakadályozni, hogy nyílt terepen használd, sőt ezért bátorságért érdemérmet is kapsz, de átvenni már csak a hozzátartozóid fogják.
Ezután érdemes megnézni az M1 csatornán az összefoglalót!
Önkéntelenül felmerül a hozzáértőben egy-két költői kérdés. Egy páncéltörő bemutatóra miért hoz ki a honvédség, még a laikusok számára is nyilvánvalóan alkalmatlan fegyvereket. Hogyan lehetséges, hogy egy kiadós gyakorlat után nem éri el az 50%-os találati arányt az állomány. Miért van az, hogy a megszokott hatásos lőtáv felénél is jóval közelebbre adnak le lövést. Ezt persze lehetne folytatni napestig, de félek, hogy mint a honvédséggel kapcsolatban szinte mindenre, így erre sem lesz válasz, vagy csak ennyi: Titkos
Már csak abban bízok, hogy a két nyilatkozó tudja, hogy valótlanságot állít, mert ha komolyan elhiszik amit mondanak akkor tényleg nagy baj van.
