szabad24.eu
A Lincolni Egyetem kutatói lenyűgöző felfedezést tettek: rekonstruálták a dinoszauruszok korának erdeiben élt rovarok hangképét. Az amerikai kutatók a jura időszakban, a mai Belső-Mongólia területén élt kilenc archaikus tücsök- és kabócafaj fosszíliáira támaszkodtak, hogy életre keltsék a múlt akusztikus világát.
Ennyi derült ki a(z) dinoszauruszok ügyében
A kutatás során kiváló állapotban megőrződött fosszíliákat, élő rovarokon végzett kísérleteket és számítógépes szimulációkat használtak. A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmányukban bemutatták, hogy a jura időszak rovarainak többsége a mai rokonaikhoz képest alacsonyabb frekvenciákon muzsikált. Például az őskabóca, a Sigmaboilus peregrinus, a modern ember hallásának felső határán, 20 és 22 kilohertz között adott ki hangot.
Az újonnan rekonstruált hangok között sok olyan is található, amely jelentősen eltér a ma ismert ciripelésektől, és szokatlanul keskeny frekvenciatartományú sípolásnak bizonyult. Az akusztikus kutatás során a szakértők egy ősi akusztikus fegyverkezési versenyt is rekonstruáltak, amely során a korai emlősök a „éneklő” rovarok iránti preferenciáik alapján fejlődtek.
Mindez azt mutatja, hogy a jura időszak erdei ökoszisztémái akusztikailag rendkívül gazdagok voltak, és a hangok kulcsszerepet játszottak a kommunikációban. A kutatók azonban elismerik, hogy a fosszilis anatómia csak a hangok kiadását tudja feltárni, de az időbeli mintázatok rekonstrukciója, amely a kommunikáció szempontjából létfontosságú, sajnos nem lehetséges.
Ez a felfedezés nemcsak a múlt megértésében segít, hanem arra is rávilágít, hogy a természetes világ hangjai hogyan formálták a kommunikációt a különböző fajok között. A tudományos közösség számára ez újabb lépés a múlt titkainak feltárásában és a természet csodáinak megismerésében.
A témáról további nyilvános beszámolók is megjelentek — dinoszauruszok.
Kiváló állapotban fosszilizálódott szárnyak, élő rovarokon végzett kísérletek, számítógépes szimulációk és gépi tanulás kombinációjával alkották újra a középső jura időszak erdei ökoszisztémáinak hangképét a Lincolni Egyetem kutatói – írja a Science. A korábbi régészeti hangrekonstrukciók után a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint Fernando Montealegre-Zapata és kollégái a mai Belső-Mongólia területén élt kilenc archaikus tücsök és kabóca faj 20 fosszíliája alapján mai tücskök és kabócák biomechanikai tulajdonságainak elemzésével modellezték az egykori rovarvilág hangjait.
