szabad24.eu
Antarktisz jégvesztés kapcsán 2021 és 2023 között váratlanul lelassult az antarktiszi jégvesztés üteme, és a tudósok most már tudják, hogy mi áll a háttérben. A kutatás, amelynek egyik társszerzője Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Nature augusztus 27-i számának címlapjára került.
Az Antarktisz jégvesztésének rejtélye
A kutatás során megfigyelték, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró tömegnövekedése meghaladta a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett jégveszteségeket, ami azt jelenti, hogy a kontinens teljes jégtömeg-vesztésének üteme lelassult. Korábbi tanulmányok már foglalkoztak a jelenséggel, de egyik sem tudta megmagyarázni, miért következett ez be. Most a Kaliforniai Egyetem kutatói, Qinghua Ding vezetésével, új mechanizmust javasoltak, amely a trópusi Csendes-óceán melegedésére vezethető vissza.
A kutatók felfedezték, hogy a Csendes-óceán nyugati és az Indiai-óceán keleti része közötti úgynevezett meleg medence 2021 és 2023 között szokatlanul tartós felmelegedést tapasztalt. Ez a jelenség erős konvekciót indított el, ami bolygóléptékű légköri Rossby-hullámokat generált. A hullámok végül egy magasnyomású anomáliát hoztak létre Kelet-Antarktisz felett, amely nedvességet csatornázott be a térségbe légköri folyók formájában.
Az így beáramló szubtrópusi nedvesség és a helyi domborzati viszonyok együtt szokatlanul erős havazást okoztak, ami növelte a jégtakaró tömegét. Azonban a kutatás legfontosabb tanulsága az, hogy ez a jelenség csak átmeneti, hiszen a kelet-antarktiszi jégmagok elemzése azt mutatja, hogy ez a trópusi éghajlati jelenség körülbelül tízévente fordul elő.
Topál Dániel hangsúlyozta, hogy a felfedezés nemcsak a déli sarkvidékre vonatkozik, hanem a globális éghajlatváltozás megértéséhez is hozzájárul. Az extrém időjárási eseményeket okozó légköri mechanizmusok jobb megértése segíthet az európai időjárás elemzésében is, mivel a trópusi változások hatása az északi félteke éghajlati változásaiban is megfigyelhető.
Ez a kutatás új irányokat nyithat a klímaváltozással kapcsolatos megértésünkben, és kiemeli a tudományos közösség fontosságát a globális problémák megoldásában.
További részletek a kutatásról itt olvashatók: link.
Érdemes figyelemmel kísérni a tudományos eredmények alakulását, hiszen a jövőnk szempontjából kulcsfontosságú információkat hordoznak.
Egy meglepő jelenségre adott magyarázatot az a tanulmány, amely a Nature augusztus 27-én megjelent számának címlapjára került, és amelynek egyik társszerzője Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A megfigyelés a következő volt: 2021 és 2023 között a kelet-antarktiszi jégtakaró tömegnövekedése meghaladta a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett jégveszteségeket, vagyis a kontinens teljes jégtömeg-vesztésének üteme lelassult.
