szabad24.eu
Ábrahám Róbert kijelentései országos felháborodást váltottak ki, miután egy nyilvános rendezvényen sértő megjegyzéseket tett Kátai-Németh Vilmos látássérült miniszterre. A megszólalás után nemcsak ellenzéki politikusok, hanem saját politikai oldaláról is több kritika érkezett.
A közéletben természetes, hogy politikusok és közéleti szereplők kemény kritikát fogalmaznak meg egymással szemben. A demokrácia erről is szól. Az azonban egészen más kérdés, amikor valaki már nem a döntéseket vagy a politikai teljesítményt bírálja, hanem egy ember fogyatékosságát használja fel arra, hogy nevetség tárgyává tegye.
Ábrahám Róbert egy nyilvános rendezvényen Kátai-Németh Vilmos látássérült miniszterről beszélve a „vicsorgó vakember” kifejezést használta, majd azt is kijelentette, hogy szerinte még nem látott nála rosszindulatúbb embert. A kijelentések pillanatok alatt bejárták az internetet, és országos felháborodást váltottak ki.
Nem a kritika volt a probléma
Politikusokat bárki bírálhat. Lehet vitatni egy miniszter döntéseit, szakmai alkalmasságát vagy politikai elképzeléseit. Ez a demokratikus vita része.
De amikor valaki egy fogyatékosságot emel a gúny középpontjába, akkor a vita már nem a politikáról szól. Onnantól egy emberi adottság válik céltáblává, amelyről az érintett nem tehet.
Éppen ezért sokan úgy vélték, hogy Ábrahám Róbert kijelentése messze túlmutatott egy politikai kritikán. Nem a miniszter munkáját bírálta, hanem olyan személyes tulajdonságát emelte ki, amelynek semmi köze a politikai teljesítményéhez.
Még saját politikai oldaláról is érkezett kritika
Az ügy egyik legérdekesebb fordulata az volt, hogy nem csupán ellenzéki szereplők reagáltak a kijelentésekre. Deák Dániel nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte senkin sem szabad gúnyolódni azért, mert vak vagy meleg, és elhatárolódott Ábrahám Róbert megszólalásától.
Ábrahám ezt nem hagyta szó nélkül. Hosszú Facebook-bejegyzésben támadta Deák Dánielt, akit többek között „megalkuvónak”, „gyávának” és „seggnyalónak” nevezett. A vita ezzel már nemcsak a miniszter kijelentéseiről szólt, hanem arról is, hogy a kormánypárti nyilvánosságon belül is komoly törésvonalak jelentek meg.
Mit üzen ez a közéletnek?
A történet túlmutat két közszereplő konfliktusán. A kérdés az, hogy milyen irányba tart a politikai kommunikáció Magyarországon. Ha egy fogyatékosság válik politikai poén tárgyává, akkor könnyen elmosódhat a határ a kemény kritika és az emberi méltóság megsértése között.
A közélet szereplőinek természetesen joguk van vitatkozni, sőt kötelességük is ütköztetni az álláspontjukat. De a vita minősége legalább annyira fontos, mint maga a vita. Amikor egy személy testi állapota vagy fogyatékossága kerül a politikai kommunikáció középpontjába, az már nem a döntésekről vagy a felelősségről szól, hanem egy ember megszégyenítéséről.
A közbeszéd színvonala mindannyiunk ügye
Az ügyből kialakult vita valószínűleg még sokáig napirenden marad. Nem csupán azért, mert Ábrahám Róbert kijelentései nagy visszhangot váltottak ki, hanem azért is, mert még saját politikai oldalán belül is többen szükségesnek tartották, hogy nyilvánosan elhatárolódjanak tőle.
