Kecskemét, 2025. augusztus 15. – Megdöbbentő biztonsági résre derült fény a Magyar Honvédség egyik legfontosabb bázisán.
Lényeg röviden:
• NATO-bázis kerítése – drótvágóval, gond nélkül átvágható.
• 500 méteres séta befelé – az őrség és a riasztók észrevétlenül „pihentek”.
• 500 méteres séta kifelé az alkatrésszel – már egy kisebb diverzáns akció szintje.
• Célzott lopás – radaralkatrészek a MiG-29-esekből, nem véletlenszerű zsákmány.
• Nemzetbiztonsági kockázat – leszerelt, de érzékeny haditechnika tűnt el.
• PR kontra valóság – milliárdos haderőfejlesztés mellett kerítés- és őrzési kudarc.
Operation Silent Walk
Kecskemét, 2025. augusztus 15. – Megdöbbentő biztonsági résre derült fény a Magyar Honvédség egyik legfontosabb bázisán. Ismeretlen tettesek behatoltak a kecskeméti katonai repülőtérre, és egy közel fél kilométeres, zavartalan koraesti sétát követően célzottan radaralkatrészeket loptak el a hadrendből kivont MiG-29-es vadászgépekből. Az eset súlyos kérdéseket vet fel a hazai katonai objektumok védelmével kapcsolatban – például: ki volt a szolgálatban, és mikor ébredt fel?
Az elkövetők módszere lesújtóan egyszerű volt: egy drótvágóval megbontották a bázis külső kerítését – olyan eszközzel, ami egy barkácsbolt akciós kosarában is megtalálható. A rendelkezésre álló adatok szerint a gépek nagyjából 500 méter mélyen, a kerítéstől jócskán beljebb álltak, ami azt jelenti, hogy a behatolóknak bőven volt idejük megcsodálni a bázis látképét, mielőtt célba értek – mindezt anélkül, hogy bármiféle őrségbe vagy riasztórendszerbe ütköztek volna.
Az akció pimaszságát a végrehajtás menete mutatja a leginkább: 500 méter séta befelé a célig, a radaralkatrészek szakszerű leszerelése, majd újabb 500 méter séta kifelé a nehéz zsákmánnyal. Mindezt egy katonai bázis szívében, teljes nyugalomban. Ez már nem egyszerű lopás; egy kisebb diverzáns akció szintje, amelynek ideje alatt senki, sehol, semmit nem vett észre.
Bár a MiG-29-es gépek már nem képezik a magyar légierő aktív részét, a lopás ténye és a célzottan elvitt radaralkatrészek komoly aggodalomra adnak okot. Ki vagy kik rendelkeztek azzal a tudással, hogy hol keressék a gépeket, és pontosan mit szereljenek ki belőlük? A bűncselekmény nem csupán vagyon elleni cselekmény, hanem potenciális nemzetbiztonsági kockázat is.
Az incidens éles megvilágításba helyezi a Honvédelmi Minisztérium felelősségét. Különösen ironikus, hogy a betörésre éppen akkor derül fény, amikor megkezdődik az Adaptive Hussars nemzetközi hadgyakorlat, amelynek célja a honvédség elrettentő erejének és professzionalizmusának demonstrálása. Miközben a kommunikáció komplex hadműveletekről, milliárdos beszerzésekről és mesterséges intelligenciáról szól, a kecskeméti valóság azt mutatja, hogy az alapvető objektumvédelem szintjén akár egy gimis osztálykirándulás is átjuthatna. Szalay-BobrovniczkyKristóf honvédelmi miniszternek és a vezérkarnak sürgősen választ kell adnia arra, hogyan fordulhatott elő, hogy egy NATO-szövetséges légterét is védő bázis kerítését gyakorlatilag a szél is kinyithatta volna.
A kecskeméti betörés jóval több egy kínos epizódnál. Olyan figyelmeztető jel, amely megkérdőjelezi, hogy a látszat és a valóság találkozik-e a Magyar Honvédség állapotát illetően. Mert a legmodernebb haditechnika is csak drága díszlet, ha az őrség helyén tücskök ciripelnek, a kerítést pedig egy kerti szerszám is legyőzi.
