Budapest belvárosa, Ferenciek tere, Belvárosi Ferences Templom sarka, május 09., péntek este 7 óra: járókelők, turisták, péntek esti szórakozóktól zsúfolt elfogási pont, ahova a Terrorelhárítási Központ a „egy feltételezett ukrán kém” elfogását tervezte, „akinek tevékenysége nagymértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását”. Az elfogott személyt a magyar hatóságok aznap éjjel kitoloncolták Magyarországról. Vádemelés nélkül.
Intézkedéstaktikai alapelv, hogy a hatóságok kizárólag akkor döntenek a közúti forgalomból történő elfogás mellett, ha a szóban forgó személynél a hatóságok okkal feltételezik, hogy lőfegyvert hord magánál vagy tart ingatlanában, munkahelyén.
Ezt támasztja alá, hogy a felvonuló erők között volt az amerikai LENCO páncélozott jármű is, amely a leggyakrabban használt szállító, valamint beavatkozó jármű az Amerikai Egyesült Államokban a S.W.A.T. egységeiben is.
Alapesetben a kivonuláshoz felhasznált erők, eszközök eltúlzott mértéke egyértelműen azt támasztják alá, hogy az elfogott személy vonatkozásában megalapozottan feltételezték, hogy lőfegyvert hord magánál és azzal fegyveres ellenállást tanúsíthat a magyar hatóságokkal szemben. Ennek tudatában az elfogás helyszínének a péntek esténként turistákkal és magyar fiatalokkal túlzsúfolt Ferenciek terét megválasztani olyan szakmai hiba, amely adott esetben több ártatlan ember életének kioltásához vezethetett volna.
A helyszín kiválasztása egyértelműen tudatos volt. A helyszínt előre kiválasztották arra, hogy a TEK rendhagyó „akciófilmet” forgasson egy ukrán kém elfogásáról. Az elfogást megelőzően a helyszínre küldött Magyar Nemzet fotósa a köztér közepén kapta el a „drámai pillanatot”. De vajon mi történhetet volna akkor, ha tényleg egy veszélyes bűnözőről van szó, és kialakul egy autós menekülés, ne adj isten egy valódi tűzharc kezdődik?
1. Tömeg + kamera + kommandósok = ez a protokoll?
A budapesti utcákon ritkán találkozik az ember terroristával – de az utóbbi időben meglepően sok és nyílt TEK szupercsoport tevékenykedik sokszor látványosabban, mint maga a bűncselekmény. A fotós jelenléte nem biztos, hogy véletlen. Nyilván csábító: „kém-elfogás tömegben, érzékelhető pánik, jól mutat az első oldalon”. Bár itt kérdések merülnek fel, a véletlen szerepéről. Ám szem előtt tartandó: ez a helyzet komoly veszélyeket hordoz.
Mi történik, ha fegyver is előkerül?
· A TEK a fényképek tanulsága szerint 11 járművel vonult az elfogásra.
· Ezek közül az egyik (MRAP) páncélvédett jármű volt.
Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy nem lehetett kizárni a fegyveres ellenállást.
· De mi történik a járókelővel, ha valódi tűzharc tör ki?
Hát ez jó kérdés, mert szakmai válasz nincs rá. Ugyanis az ilyen akciót az alábbi protokoll szerint KELL végrehajtani:
Előkészítés és helyszínválasztás
· Megfigyelés, felderítés: A célpont viselkedésének és rutinjának ismerete lehetővé teszi, hogy az elfogás számára optimális helyszínt válasszanak – például olyan időpontot, amikor a célpont elszigetelten tartózkodik, járművével olyan útszakaszon közlekedik ahol elhanyagolható, vagy egyáltalán nincs gyalogos forgalom.
· Kerülendő a nyilvános helyszín: A nyílt, forgalmas környezetben végrehajtott akciók megnövelik a civil áldozatok számának kockázatát. A nemzetközi protokoll szerint csak végső esetben alkalmaznak tömegközeli elfogást.
Taktikai biztonsági gyűrű kialakítása (védelmi zóna)
· Zárás, terelés: A környéket már a művelet megkezdése előtt le kell zárni. A civil mozgás korlátozása nemcsak indokolt, de elengedhetetlen.
· Rejtett pozíciók: Az elfogó egységek nem látványosan vonulnak fel. A meglepetés ereje kulcsfontosságú.
Kommunikációs biztonság
· Sajtó kizárása a végrehajtásból: A dokumentáció utólag, belső kamerarendszerből vagy testkamerákból történjen. Az előre beavatott sajtó vagy „véletlenszerűen” jelen lévő fotós nemcsak kockázatot jelent, de hitelességi problémákat is felvet.
· Utólagos tájékoztatás: A művelet lezárulta után, hiteles és ellenőrzött módon történjen a lakosság és média tájékoztatása.
Műveleti végrehajtás
· Csendes, gyors és célzott: A sikeres műveletek jellemzője a gyorsaság és a zaj minimalizálása. Az elfogás során cél a meglepetés, nem pedig a demonstráció.
· Fegyveres válasz kockázata esetén: A környéken tartózkodók evakuálása vagy biztonságos távolságra történő terelése kötelező. Tömegben ezt garantálni nem lehet.
Jogkövető magatartás és arányosság
· Az intézkedésnek arányosnak kell lennie a fenyegetéssel.
· Az elfogás során különösen védeni kell a civileket, még akkor is, ha ez lassítja vagy bonyolítja a műveletet.
Összegzés
Ironikus, hogy a Terrorelhárítási Központ által a belvárosban forgatott áldokumentumfilmjében a nyilvános elrettentést választotta – pedig a hatékonyság egyik ismérve épp a diszkréció. Jól mutatott a tévében, de sajnos a civil áldozatok kockázata ezt erősen árnyalja. Ha tűzharc alakult volna ki, akkor most nem csak szakmai hibáról írnánk, hanem ártatlan, adott esetben külföldi áldozat tragédiájáról is.
Egy kis irónia is elfér: Az előadás jó volt, de a drónfelvételt hiányoltam! De ha tényleg a magyar állampolgárok védelme a cél, akkor ismerjük el: néha a láthatatlanabb, mégis professzionálisabb megoldás a helyes út.
+1 Zárómegjegyzés: politikai kampány vagy terrorelhárítás?
A látványos, sajtó jelenlétében végrehajtott elfogás időzítése és kommunikációs körítése erősen arra utal, hogy itt nem csupán nemzetbiztonsági megfontolások alapján döntöttek. Az ukrán származású gyanúsított elfogása (és vádemelés nélküli kitoloncolása) – kamerák kereszttüzében, egy központi téren – túl szimbolikus és túl hangos ahhoz, hogy pusztán szakmai műveletként értékeljük.
Egy jól időzített „akció” kiválóan szolgálhatja egyes politikai narratívák megerősítését, különösen választási időszakokban vagy biztonságpolitikai viták idején. Nem túlzás azt állítani, hogy az elfogás inkább szólt a belpolitikai kommunikációnak, mint a tényleges veszélyhelyzet azonnali semlegesítésének. Tehát a showműsor ténylegesen csak az alkalmazott erők által végrehajtott erődemonstráció érdekében zajlott a megrendezett módon, célja egyértelműen a közvélemény manipulálása volt!
A probléma nem az, hogy a TEK elvégezte a dolgát – hanem az, hogyan, mikor, és kinek a kamerája előtt tette, illetve mi indokolta. Ha a terrorelhárítás kampányeszközzé válik, a valódi biztonság kérdése háttérbe szorul – márpedig az állampolgárok védelme nem lehet marketingeszköz.
